Tagsági jogviszony

Dallamos csengettyűk (NTP-KULT-18-0027)

Támogatási időszak: 2018.07.01. - 2019.06.30.

Támogatási összeg: 863.000 Ft

Támogató: Emberi Erőforrások Minisztériuma

 

A Dallamos csengettyűk projekttel kapcsolatosan a célunk elsősorban az, hogy a diákok tehetségazonosításnak köszönhetően ideális életkorban optimális szintű tehetséggondozás kezdődhessen meg. Sikerélménnyel ajándékozza meg a résztvevőket a közös zenei produkció létrehozása, melynek következtében motivációjuk stabilizálódik és céltudatossá válnak tevékenységüket illetően. Ez segíti a hazai együttesek utánpótlását is, akik hosszabb távon képesek képviselni a csengettyűs műfajt.

A program során a csengettyűk megszólaltatásának helyes módozatait játékos ritmusgyakorlatokkal és ritmuskészség-fejlesztő eszközökkel (shaker, csörgő, claves) értük el. A magyar fejlesztésű hangszerek koncertképes többszólamú zeneművek előadására alkalmasak, így a megfelelő több éves zenei neveléssel a gyerekek felkészíthetők a csengettyűs műfaj méltó képviseletére.

Fontos eleme volt a foglalkozásnak a memória fejlesztése. A csengettyűk ugyanis nem Ulwila-hangszerek, vagyis nincsenek megjelölve az adott hangnak megfelelő színnel, így a diákok memóriáját már a hangszer kézbevételekor fejlesztésre került, hiszen csak szóban közöltük velük, éppen "milyen színű csengettyűt" tartanak a kezükben. A foglalkozások során a diákok egyéni fejlesztési igényeit, annak kielégítését folyamatosan szemmel tartva, egyénekre szabtuk a hangszerekkel történő fejlesztést.  A foglalkozások során a gyermekek folyamatosan cserélték a játszandó hangok csengettyűit, agy a figyelem fenntartása folyamatos volt, ezáltal a koncentrációs képességüket is fejlesztettük. A foglalkozások második felében már a zenei tanulmányaik során felvett ismereteiket is szükség volt a kotta olvasásához.

Egyesületünk több sikeres tehetséggondozó program megvalósítójaként biztos előismeretekkel és kellő gyakorlattal rendelkezik a csengettyűs foglalkozások és a drámapedagógia módszereit ötvöző komplex fejlesztő programok kivitelezésében. 

A drámapedagógiai fejlesztő játékoknak köszönhetően a diákok inter- és intraperszonális készségei egyaránt fejlesztésre kerültek. Ezek különböző önismereti játékok, csoportos kooperációra építő játékok. Utóbbi a közös együttzenélést készíti elő, melyet a gyerekek egy számukra még fontos és természetes cselekvésként élnek meg: tulajdonképpen játszanak. A csengettyűkkel történő zenei nevelés játék a hangokkal hiszen az egyszerű gyermekdaloktól a komolyzenei művek megszólaltatásáig jutnak el a diákok.  

A foglalkozások folyamán a megfelelő légkör megteremtésével a kiegészítő tevékenységek folyamán a diákoknak lehetőségük nyílik a feltöltődésre. A tanulók mind az óra elején bevezető (lazító), az óra közepén pihenő (szabadidős), és végén (levezető) programelemekkel megfelelő pihenést és feltöltődésre alkalmas időt biztosítunk. Ekkor még nem a konkrét foglalkozás anyagával ismerkednek, hanem az óra elején felkészülnek a feladatra.

A komplex tehetséggondozó programunk élmény- és alkotásközpontúságát a drámapedagógia és a zenepedagógia ötvözése által létrejövő zenei élmény, a foglalkozások során létrejövő zenei repertoár megszületése adja. A csengettyűkön eljátszott dallamok a diákok számára az első perctől különleges élményt nyújtanak, hiszen tiszta hangot szólaltatnak meg a hangolt, nyeles csengettyűk megütésével és megrázásával.

Néhány foglalkozást követően érezhetően javul a programban részt vevők koncentrációs készsége. A figyelem fenntartásának ideje érezhetően hosszabb lesz, köszönhetően a közösen megszólaltatott zenemű élményének. A program együttműködésre, türelemre, toleranciára nevel, segít beilleszkedni, mert a produkció előadásához a csoport együttműködése kell. Mindenkire egyenként szükség van a különálló hangok megfelelő időben történő megszólaltatásához, hogy az előadás során összeálljon a zenemű. A csengettyűzés elsősorban a csukló és az alkar izületeit, izmait veszi igénybe, így a mozgáskoordináció fejlesztése is szerepet kapott a foglalkozások során.

A fejlesztés és tehetséggondozás eredményeképpen színpadi előadás jön létre, melyet a diákok a tehetséggondozás záróprogramjában közönség előtt is bemutattak. Több ízben számot adtak megszerzett tudásukról oktatási intézményük évközi rendezvényein, valamint a szervezet által rendezett szakmai rendezvényen, illetve évzáró hangversenyükön is.
Programunkba elsősorban a megfelelő motivációval és zenei előképzettséggel rendelkező diákokat vonjuk be. A kiválasztás a pedagógusok segítségével történt. Fontos volt, hogy olyan fiatal is részt vehessen a foglalkozáson, aki éppen zenei tehetség híján nem fejleszthető a szakirodalom által ismert és elismert zeneterápiás módszerekkel. A csengettyűhöz ugyanis nem szükséges zenei ismeret, előképzettség, de a fejlesztő foglalkozások esetében ritmuskészség sem, ugyanis a csoportot a foglalkozás vezetője "vezényli" a megfelelő ritmus szerint, azonban elvárás volt, hogy a diák alapvető zenei ismeretekkel rendelkezzen, mely segítette a hatékony és eredményes munkavégzést.

Két kizáró okot sorotunk fel a foglalkozáson való részvétel esetében. Egyik a színtévesztés, hiszen a fejlesztés elején a módszer (Ulwila) a színeken alapul. A másik ilyen feltétel a súlyos mozgáskorlátozottság. A foglalkozásokon való részvételhez elengedhetetlen, hogy a diák egy kezében biztonsággal meg tudja markolni a hangszert. A csukló és az alkar mozgatása szükséges a hangszer megszólaltatásához, de ez nem zárja ki azokat a tanulókat sem, akiknek ezen testrészei érintettek a mozgáskorlátozottsággal.
Szakmai rendezvényünkön a szülőket is bevontuk, zörejhangszereket készítettek a gyerekekkel, Olyan hangszereket készítettek: dob, rainstick, shaker,csörgő, melyek  elkészítése nem vett sok időt igénybe, mégis rövid idő alatt zörejkeltésre alkalmas hangszer jött létre, melyet hazavihettek és, akár otthon egymaguk vagy együtt is használhatták szabadidejük során zenéléshez, így észrevétlenül fejlesztették rimtuskészségüket, mozgáskoordinációjukat.

Ezúton is köszönjük az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatását!