Minősítési dimenziók

Az Európai Harang- és Csengettyűegyüttesek Szövetsége minősítési rendszere két dimenziós, ezen belül négy sávra és összesen 15 szintre (12 technikai és 3 koncert szintű minősítés) osztotta a kiadható minősítések fokozatait. A különböző dimenziók eltérő minősítési szempontokat jelölnek, míg a sávos beosztás a minősítés kommunikációját elősegítő, egyszerűsítő tényező, melyet a minősítés bevezető időszakában használ a Szövetség, így segítve a közvélemény és a közönség számára az egyes szintek nehézségi fokának megítélését, besorolását. A kezdő, haladó, középhaladó és profi elnevezésű sávok egyben jelzik azt is, hogy a minősítendő együttes mennyire képes egy szélesebb körű zeneirodalmi koncertanyag elsajátítására és előadására.

A technikai dimenzióban a minősítési szempontok elsődleges alapja a csengettyűs csoportok játéktechnikájának fejlettsége. A technikai megmérettetésre a legalkalmasabb a CsengőFest, ahol a kb. 15 perces előadás során a zsűri fel tudja mérni a technikai felkészültséget. Egyéb koncertek, találkozók alkalmával is kérhetik az együttesek a technikai minősítésüket.

A koncert dimenzió első két lépcsőjén a csengettyűs formációk koncertprogramjának összeállítását, az együttes „hazai pályán való” mozgását minősítjük. Itt már nem feltétlenül a haladó sávba (4-1. szint) tartozó szintekre besorolt zeneművek szerepelhetnek. A koncertszinten már nem kizárólagos szempont a technikai megfelelés. Az értékelés a koncertösszeállításra, az előadás komplexitására, rugalmasságára és folytonosságára is alapszik.

A minősítési rendszerben elérhető legmagasabb szint a „Kristályharangos együttes” minősítés. Erre a szintre a koncertszinten Arany fokozatot elért együttesek pályázhatnak, a minősítés „idegen pályán” történik, az EHC által szervezett nagykoncert keretében. A hangversenyen az előadó-művészeti szempontok nagyobb hangsúlyt kapnak, a megjelenés, az összhang, a rugalmas, folyamatos előadások, a közönség megszólítása, „lenyűgözése” kap nagyobb hangsúlyt.