A minősítésről
Magyarországon 1996 óta készülnek a Japánban használatos ritmuskészség-fejlesztő eszközökhöz hasonló kézi harangok, melyek pontos hangolásával és a csengettyűk hangterjedelmének növelésével lehetőség nyílt dallamjátszó hangszerként használni ezeket a harangokat.
Ennek szélesebb körű igénye, a hangszer dallamjátszó hangszerként való szélesebb körben történő bemutatása mégis 2007-től vált kiemelten hangsúlyossá. A Szironta Együttes abban az évben rendezte meg először a CsengőFestet (Országos Csengettyűs Találkozó néven) melyen nem csak bemutatkozási lehetőséget biztosítanak az országban működő csengettyűs együtteseknek, de máig az egyetlen olyan fórumot is, ahol a hangszerrel foglalkozó pedagógusok, gyártók megvitathatják észrevételeiket, a hangszerrel elért eredményeket, technikákat, módszereket.
Ezen a szakmai fórumon merült fel évekkel ezelőtt a csengettyűs együttesek minősítésének gondolata, hiszen ennek a tengerentúlon, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Japánban is nagy hagyományai vannak, de Európában, és Magyarországon nincs hasonló rendszer.
A minősítési rendszer célja, elsősorban az, hogy kijelöljék az együttesek számára a fejlődési lehetőségeket, ösztönözze a csoportok vezetőit arra, hogy saját feldolgozásokkal álljanak a közönség elé és a játékosokat motiválja az egyre professzionálisabb csengettyűs játéktechnikák elsajátítása érdekében. Ugyanakkor a minősítés révén a csengettyűs csoportok megtudhatják felkészültségi szintjüket és ahhoz mérten jelölhetik ki fejlődési irányukat, választhatnak feldolgozandó zeneműveket.
A minősítési rendszer elsősorban a hazai gyártású hangolt nyeles csengettyűjáték minősítését célozza, hiszen a hangszer megszólaltatásának technikájában kevesebb lehetőség van, mint az amerikai handbellek esetében. A magyar csengettyűk esetében elsősorban a zeneműben található bonyolultabb ritmusok, a tempó és az előadott zeneművek hangterjedelme alapján minősíthető egy-egy előadás a technikai szinteken, míg a koncert szintű minősítés esetében egy komplett előadást értékel a zsűri.
A csengettyűs formációk minősítési szabályainak kidolgozásakor igyekeztünk figyelembe venni elsősorban az angolszász nyelvterületen működő hasonló rendszereket, de a hazai viszonyokhoz igazítva az EHC minősítési kritériumai között nem szerepelnek azok a szempontok, melyekkel kizárólag a handbell-játékot lehet minősíteni, vagyis a különböző ütőhangszeres technikák, zengetés, visszhang-hatás és más a zenei dinamikát befolyásoló technikai trükkök.
Bár ezeket a technikai, zenei dinamikai szempontokat jelen minősítési rendszer nem értékeli külön, mégis minősíthetővé válik általa a handbell-előadás is, hiszen elsősorban a zenei feldolgozások, az előadás minőségét a ritmusok, tempó, ütemváltások és az igénybe vett hangterjedelem befolyásolják.
